3.rész: Yuyuko bánata

*Hamarosan eljön a reggel, úgy kelek ki az ágyból, mint egy zombi, megyek a fürdőbe, belenézek a tükörbe, és kishíján elröhögöm magam azon, ahogy kinézek.*

Na gyorsan öltözzünk fel, és csinosítsuk ki magunkat, mielőtt könnyesre röhögöm magam..

*fél perc se telik bele, máris felöltözök, és kicsinosítom magam, ma nem fonom be a hajam, hanem kiengedve hagyom, majd lemegyek a konyhába a gyümölcsös kosárkából előhalászok egy almát, majd enni kezdem*

*kis idő múltán hallok valami zörgést, majd kimegyek a konyhából, és látom, hogy Yuki esik le a lépcső tetejéről, közbe ordít*

-Áááááááááh...Yuyuko..segíííts..

*Ajaj..ha így üvölt, akkor Yuki nevelőanyja előjön hamarosan, és engem csesz le*

-Yuki...csendben..legyél...

-De fáááájt....

*hamarosan megjelenik Yuki nevelőanyja, és mint mondtam engem csesz le..*

-Yuyuko Sasaki..hogy merted bántani a kislányom?..

-Én nem bántottam magától esett le a lépcsőn..

-Ne feleselj te kis taknyos..

-Jó..akkor ne higyjen nekem...

-Nem is hiszek..már megbántam, hogy édesapádnak anno hagytam, hogy itt helyezzen el téged...ebben az évben 20x bántottad a kislányom..

-Éljen ebben a hitben..én leléptem..*nekivágom az almacsutkát Yuki nevelőanyjának, és kifutok a házból, sétálni kezdek a Parkban, majd meglátom Armin-t, amint felém közeledik*

-Jó reggelt..*sugárzó mosoly*

-JOBB reggelt...

-Na?..mivan?..a tesódat hol hagytad?..

-Otthon van...

-Értem..és te hogyhogy nem vagy otthon?..Szombat van, nem kell suliba menni..

-Képzeld tudom..Csak összekaptam Yuki nevelőanyjával, én oda nem megyek többet..

-Az nem jó..szeretnéd, ha megvígasztalnálak?..

-Kösz nem kell..Ha Yukival szeretnél beszélni menj hozzánk..*megmondom a címet* és mondd ezt el neki, amit én mondtam neked..

-Oké, köszi..De te most akkor hova mész?.

-Sétálni..Úgyis Yuki nevelőanyja holnap elutazik 1 évre..Jó sokáig nem kell látnom, Yuki meg tud magára vigyázni...

-Értem..ha haza szeretnél menni, akkor menj.

-Jó..tudom jól...és ha most megbocsájtassz..*elindulok sétálni*

*Yuki szemszög*

*miután jól kiosztott a nevelőanyám elvonult dolgozni, én meg bementem a szobámba leültem a földre, és gépezni kezdtem, majd csöngetést hallok, kiordítok*

-GYERE...NYITVA...*reméltem meghallja a jövő emberke, majd hallom, hogy kopognak* -Gyere^^...*nyitódik az ajtó, én meg Armin-nal találom szembe magam*

-A-a-a-Armin?...*érzem, hogy elvörösödök*

-Igen..nos...Yuyuko mondta, hogy jöjjek, ha beszélni szeretnék veled..és...és...szeretnék veled beszélni..*Oh..Édes Istenem...milyen aranyos..milyen cukin néz ki..* 

-Miről..izé..szerettél volna..beszélni?..*oldom a feszültséget*

-Yuyuko ma reggel nagyon mérges volt..olyan volt, mint egy kukta amiben nagy a magasfeszültség..

-Miért?..

-Aztmondta a nevelőanyád piszkálni kezdte..

-Ja..igen..ott voltam..a nevelőanyám mindig a rosszat keresi Yuyuko-ban..nem tetszik neki ahogy öltözködik..nem tetszik neki, ahogy eszik..nem tetszik neki, ahogy az evőeszközöket használja..nem ízlik neki az a kaja amit Yuyuko főz..szóval cikizi..de nagyon..nekem olyan Yuyuko mintha az édestesóm lenne, de sajnos nem így van..de ebbe nem szeretnék bele kezdeni, ha megbocsájtasz..

-Semmi gond..AMúgy Yuki?..nincs kedved ki menni?..ha jól láttam van kint egy pad..

-Igen van, ha szeretnél kimehetünk..^^..*kikapcsolom a gépet, felállok, majd felveszem a cipőm, és indulok az ajtó felé, amit Armin kitár nekem.*

-A hölgyeké az elsőbbség.

-Oh te Gentleman..*nevetünk, majd kilépünk a napsütötte udvarra, és leülünk a padra, és bezsélgetni kezdünk*

*Vissza Yuyuko szemszögébe*

-Mégis mit képzel magáról ez a nő?..a csokit 500$-ért adja?...huuuh....na midnegy..Yuyuko..nyugodj meg...*hazaérek, majd amikor elsétálok  a szomszéd előtt látom Arminékat, ahogy beszélgetnek, nagyon jól megértik egymást..*nem értem mi van velem, de hirtelen késztetést érezzek arra, hogy befussak a szobámba, és bezárjam az ajtót*

-Sziasztok..*köszönök, majd a lábam "életre kel", befutok a házba, fel a szobámba, és bezárom az ajtót, levetem magam az ágyra, csak bámulok magam elé*

3.rész vége :P
(Ezt Orsi írta most én jövök:D )